Lúgosítás

Sajnos gyakorta megesik, hogy minden különösebb ok nélkül fáradtak, idegesek, kimerültek vagyunk. Sokunkat gyötör valamilyen betegség, és mégtöbben vannak azok, akik kisebb-nagyobb súlyproblémával küszködnek. A legújabb, akár forradalminak is nevezhető kutatások kimutatták, hogy a betegségeket nem külső kórokozók okozzák, hanem testünk elsavasodása, túlsavasodása.

A savasodás okai

Szervezetünk elsavasodásának fő oka az, hogy étkezésünk során túl sok savas, vagy savasító hatású ételt, italt veszünk magunkhoz. Ilyenek például az állati eredetű, savasító ételek, a hús, tojás, sajt. A savasító italok közé tartoznak az alkoholos italok (sör, bor, tömény szeszesitalok) és a feketekávé. Az is a szervezet elsavasodásához vezet, ha túl sok cukrot fogyasztunk.
A túl sok stressz és a negatív érzelmek is savasodást okoz, így a stresszel terhelt szervezet sokkal könnyebben betegszik meg.

Savasodás tünetei

A savasodás sokszor leküzdhetetlen feladat elé állítja a szervezetet - és különböző betegségeket okoz.
Ilyenek például:

• rák,
• cukorbetegség,
• csontritkulás,
• magas vérnyomás,
• emésztési zavarok,
• depresszió,
• izomláz,
• bőrszárazság.

A lúgosítás fontossága

A táplálkozásunk során elfogyasztott ételek és italok közel 90 százaléka savasító hatású. Az ideális arány az volna, ha a lúgosító ételek játszanának nagyobb szerepet étrendünkben - négyszer annyi lúgosító ételt, italt kéne fogyasztani, mint savasító hatásút. Az elsavasodott szervezet például túlsúlyt, vérnyomásproblémát és egyéb betegségeket okoz társadalmunk nagy részének.
A lúgosítás nagyon fontos, ha ezeket az egészségi problémákat el akarjuk kerülni.

Savasító hatású ételek

Gyümölcsök
Mivel a legtöbb gyümölcsnek magas a cukortartalma, az emberi szervezetre savasító hatást gyakorolnak. Enyhén savasító gyümölcsök, hogy csak néhányat említsünk: narancs, ananász, alma, körte, szőlő, szilva.

Húsok, halak
Mivel a húsok savasítanak, ha szervezetünk túlzott mértékben el van savasodva, húst egyáltalán ne fogyasszunk. Várjuk meg, míg szervezetünk sav/lúg egyensúlya helyreáll. A disznóhús, marhahús, borjúhús erősen savasító húsok. Ezeket egyáltalán ne fogyasszuk. A pulykahúst és a csirkehúst bátrabban fogyaszthatjuk, mivel ezek savasító hatása kisebb. Ha halat fogyasztunk, a tengeri halakat részesítsük előnyben vagy együnk pisztrángot. A halak és a húsok sok fehérjét tartalmaznak, de ezen kívül koleszterin és zsírtartalmuk is magas, így nem az ideális megoldás a szervezet fehérjeigényének kielégítésére. Szervezetünk fehérjeigényét zöldségekből is fedezheti, melyek vitamin és ásványianyag tartalma is magas.

Tejtermékek
A tejtermékek tejcukor(laktóz) tartalma kedvez a gombák szaporodásának, így savasító hatásúak. Sajnos minél tovább tart egy tejtermék gyártási folyamata, annál több tejsav képződik benne. A friss, konzerválás nélküli tej viszont lúgosító hatású. A tejtermékekkel kapcsolatban további pozitívumként említhető, hogy ásványi anyag tartalmuk viszonylag magas.

Zsírok, olajok
Az általános vélekedéssel ellentétben szervezetünknek szüksége van a zsírok bevitelére. A legjobb az, ha a telített zsírsavakat tartalmazó élelmiszerek helyett tekítetlen zsírsavakat tartalmazó élelmiszereket keresünk. Telített zsírsavakat tartalmaz például a vaj és a margarin. A növényi olajok, és a halolaj viszont nagy mennyiségben tartalmaz telítetlen és kétszeresen telítetlen zsírsavakat is. Ha lehet, inkább az utóbbiakat részesítsük előnyben táplálkozásunkkor. Mivel az elhízás oka nem elsősorban a zsírok és olajok túlzott fogyasztása, hanem a túlsavasodás, az elsődleges cél a szervezet sav/lúg egyensúlyának helyreállítása.

Gabonafélék, pékáruk
A gabonafélék általában kissé savasítanak, de kisebb mennyiségben azért fogyaszthatók. A pékáruk élesztőtartalmuk révén elősegítik a szervezetben a gombák szaporodását és így a savasodást is. A fehér liszt sem tesz jót a szervezetnek. Helyette fogyasszunk inkább teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret, péksüteményt.
Ezek szénhidráttartalma kevesebb, rosttartalmuk viszont magasabb, mint a finomított lisztből készült pékárúké.
Arra is ügyeljünk, hogy kenyerünk minél kevesebb élesztőt tartalmazzon.

Bár a lúgosításnak nincs különösebb veszélye, háziorvosunkat mindenképpen kérdezzük meg, mielőtt elkezdjük!